Alfi a macska világuralomra tör

Tegnap éjfélkor, amikor a Szőri megérkezett, akkor mondtam neki, hogy kicsit gyakrabban járjál haza, mert eltörlek több helyen is, de mondta, hogy nem akart ő később jönni, csak volt valahol és az elhúzódott. Mondtam neki, hogy nem kellenek a szánalmas kifogásaid, de közölte, hogy ne vonjam őt felelősségre, mert nem vagyunk házasok húsz éve, aztán nekiállt vacsorázni, közöltem vele, hogy meg fogsz dögleni, mert vissza fogsz hízni arra az állapotra, amilyen akkor voltál, amikor még bottal sem piszkált volna meg senki, de mondta, hogy nem, és az éjszakai étkezés azért jó, mert akkor reggel nem lesz éhes. Mondjuk meglepődtem volna, ha nem talál valami magyarázatot erre, mint ahogy arra is talált, hogy vett valami kardozós-varázslós játékot, aztán amikor éppen itthon eszi a rosseb, akkor azzal játszik, és megkérdeztem tőle, hogy tényleg ez az életmód a megfelelő-e egy életerős (itt már röhögtem) férfinak (itt még jobban), de azt mondta, hogy ez csak játék és pár nap alatt elmúlik a függősége és akkor visszatér minden a régi kerékvágásba. Közöltem vele, hogy pont olyan vagy, mint az alkoholisták, akik mindig holnaptól változtatnak az életükön, de kikérte magának és kattintgatta tovább a szörnyeket, mint egy igazi felnőtt.

Mondjuk nagy öröm is volt, mert szerinte a Bayern idén mindent meg fog nyerni, mondtam, hogy az ezüstérem is nyeremény, amire azt mondta, hogy most nem így lesz, hanem tényleg mindent meg fognak nyerni és kedden lesz valami nagy meccs, amitől már most labilis idegileg, de mondtam neki, hogy engem nem érdekel, ha kikap a csapatod, akkor nekem ne krokodilkönnyezzél, mert abba fojtalak bele.

Ahogy kijött a tavasz, ez a balfasz is kivirágzott egyébként, amikor nem kardozik, akkor mindig van valami program, amit talál magának, mondtam is neki, hogy így szociálisan nem ezt szoktam meg tőled, hanem az önsajnálatot meg a süppedést, de mondta, hogy ezen is változtatni kell, mert nem lehet a lakásban rohadni egész nap, és a lehetőségek széles tárháza van tolva a pofájába, ő pedig nem utasít vissza mindent, mint régebben. Most éppen összeáll valami zenekar, mint az állott tasakost a melegben, és azt nagyon várja, de közöltem vele, hogy már nem leszel fiatalabb, tehát nem most kellene nekiállni élni, hanem akkor kellett volna, amikor hájtengerként számítógépeztél a szobádban.

Nekem is tavaszodik, úgy vedlek, mint ahogy a kurvák vére folyik, mondta a Szőri, hogy most már tényleg valamit kezdjek magammal, mert ezt nem lehet elviselni, hogy szőrfelhő van a közelemben, de mondtam neki, hogy most a nyári bundám következik, akkor nem vedlek egy darabig, de felhívta a figyelmemet arra, hogy 2009 nyarán kezdtem el vedleni és azóta sem hagytam abba, tehát ne hitegessem őt, mert az nem szép dolog.

A hétvégén meg megy a Könyvfesztiválra, learatni az én babérjaimat, aki éppen kíváncsi rá és meg akarja tőle kérdezni, hogy miért ekkora idióta, az a Millenárison a D9-es pavilonnál, április 21-én megteheti 16:00 és 17:00 között. És lehet nekem hozni ajándékba tasakost, az nincs tiltva.

Nem vagyok az a sajnálkozós fajta, de nagyon sajnálom, hogy el kell hagynom a freeblogot, ugyanis már több, mint egy hónapja nem lehet rá bejegyzést írni, aztán a Szőri azt mondta, hogy kurva sokat köszönhetünk nekik, viszont jelenleg nem alkalmas az oldal arra, hogy ott pofázzak, ezért úgy döntöttem, hogy ide költözök. A régebbi bejegyzések hamarosan itt is olvashatóak lesznek, addig meg örüljetek ennek.

Na, de ennyit másokról, mert mégiscsak én vagyok a központi téma. Az utóbbi héten ketten is jöttek hozzám fényképezni, mondtam is a Szőrinek, hogy feltéplek bélrendszerileg, ha még valakit a közelembe fogsz engedni, de azt mondta, hogy nem ő tehet róla, hogy rám kíváncsiak az emberek. Mondtam, hogy az egy dolog bazmeg, de például istenről is csak beszélnek, aztán nem látta még senki és gondoltam én is így akarok élni, ha már rangilag azon a szinten vagyok. Végül is a fotózás abból a szempontból volt jó, hogy direkt elbújtam és két felnőtt nő mászott utánam térden csúszva, mondtam is a Szőrinek, hogy ha majd ő ezt eléri, hogy utána is térden csússzanak, akkor beszélgethetünk, addig meg csak én beszélek.

Amióta hallgatásba burkoltam magam, azóta bajnok lett a Bayern, ami azért jó, mert a Szőrinek minden egyes nap örömünnep, de mondtam neki, hogy tavaly, amikor a bajnokok ligájában volt a döntő és te a huszonnegyedik percben már a második üveg bort ittad, akkor azt kívántad, hogy idén essen ki a csapatod mindenhonnan, mert akkor nem kell idegeskedned, de azt mondta, hogy ez új év, meg új remények és idén mindent megnyernek. Mondtam, hogy tavaly is pont ezt mondtad, aztán sírás lett a vége, viszont azt mondta, hogy idén minden másképp lesz, ezzel pedig nem lehet vitatkozni, mert aki megszállott, annak érvelhetek szőrhullásig, feleslegesen.

Közben a tavasz is megjött, ha lenne herém, akkor valamivel jobban örülnék neki, mert elmennék cicalányolni. Igaz, így sem rossz, mert kiülök az ablakba, aztán nézem a csivitelő geciket meg az alattam elterülő tájat, illetve napozok, hogy szép fényes legyen a bundám.

Balfasz úr kétszer is volt a hónapban író-olvasó találkozón, kérdeztem tőle, hogy minek?, de azt mondta, hogy azért, mert biztos van valaki, aki kíváncsi rá, aztán kiderült, hogy tényleg van, amin én eléggé csodálkozom, mert nem értem a motivációt, de kezdek beletörődni. Mondjuk még mindig jobb, mintha nekem kéne járnom ilyenekre, mert biztos lekarmolnék mindenkit a picsába, meg egyébként is a Szőri a szócsövem, mondjuk nem is cső, hanem inkább alagút, már méretileg. Az alagútról jut eszembe, hogy tegnap vett egy farmert, aztán kicsit kicsi rá, és amikor felráncigálta magára, akkor azt mondta, hogy olyan érzés, mintha a gyomrában lenne a heréje, illetve úgy nézett ki benne, mint egy túltöltött muffin, de mondtam neki, hogy hordjad csak nyugodtan, hátha szaporodásképtelen leszel, amivel többet segítesz az emberiségen, mintha feltalálnád a nátha gyógyszerét. Azt mondta, hogy majd tágul a nadrág és akkor jobb lesz, de mondtam neki, hogy az univerzum is tágul bazmeg, aztán attól nekünk jobb? Közölte, hogy nem érti az összefüggést, mondtam, hogy én sem, de nekem megvan az az előnyöm, hogy macska vagyok, tehát nekem nem is kell értenem.

Mondjuk megint odatettem magam rendesen, ugyanis a Libri kiadó által meghirdetett Aranykönyv versenyen bekerültem a TOP10-be, ami azért jó mert ebből is látszik, hogy én vagyok a helyi basszájba, már irodalmilag is, és magam mögé utasítottam egy csomó mindenkit, de még nem eleget, ugyanis a döntő körben lehet még szavazni az alábbi linken, méghozzá a Szórakoztató irodalom/Magyar szerzők kategóriában a Vérmacska 2 - avagy a világuralom Alfira tör című könyvre, hogy a maradék kilenc is nézhesse a seggem, amikor besétálok kecsesen az első helyre. Ez több szempontból is jó lenne, az egyik az, hogy például akkora lenne az arcom, mint egy kisbolygó, a másik pedig az, hogy a Szőri öltönyben mehetne ingyen kajálni a celebek közé és így elképzelem, ahogy nem tud megszólalni, mert nem annyira van közös témája senkivel és csak feszeng meg zabál, mint egy igazi író, és végül is már ezért kurvára megérné az egész, hogy végig bukdácsolhasson egy vörös szőnyegen, valami kurva elegáns helyen a 2005-ben vásárolta ballagási öltönyében. Szóval takarodás van szavazni.