A Szőri tegnap hazajött és mondta, hogy felmondott. Mondom az tök jó, és akkor most éhen fogunk dögleni, vagyis te, mert én biztos, hogy kikövetelem magamnak a napiháromszorit, de közölte, hogy senki nem fog éhen halni, nyugodjak meg. Mondom jó, én meg vagyok nyugodva és akkor benyújtottam az igényemet egy kaparófára, ugyanis kopogok a parkettán, mint egy pingpong labda és kicsit ez zavar, ugyanis a kanapén nem élezhetem a körmöm, mert lebasznak, más meg nincsen, esetleg a Szőri vádlija, de akkor abból meg sírás van. Mondjuk sírás az így is volt tegnap, mert egy borítékban volt minden papírja és azt lerakta a gyorsétteremben a tálca alá, aztán tálcástól kidobta a picsába az egészet és visszament tíz perc múlva, szólni a takarítónéninek, hogy meg szeretné keresni a nagybetűvel fontos dokumentumait és könyékig benne volt a gyrosszószban, meg a kecsapban, de nem találta meg, ezen én annyira röhögtem, hogy széthemperegtem az agyamat, de persze megint szerencséje volt ennek a köcsögnek, mert minden olyan volt, amit újra lehet csinálni. A borítékban volt egyébként a vonatjegye is, amit most kinyomtatott újra, de nagyon fogok röhögni, amikor Pusztaszabolcsnál lerúgják a vonatról, mert érvénytelen a jegye, mert a takarítónéni mégis megtalálta a papírokat és úgy döntött, hogy elmegy Nagyatádra kirándulni és egyébként most ezzel riogatja magát, én meg ebből tudtam meg, hogy megint ráncsimító hétvégém lesz, mert a Szőri elmegy, ami annyit jelent, hogy nem itt nézi a Bayern-meccset és nem kurvaanyázik a monitornak, hogy megint letiltották az adást az interneten, amiért amúgy sem fizetett, múltkor meg is kérdeztem tőle, hogy te gróf vagy bazmeg, hogy előjogod van bármire, de nem volt olyan hangulatban, hogy túléltem volna még egy kérdést.

A Szőri dereka  meggyógyult, mert roppant egyet torna közben, aztán azóta nem fáj, de mondtam neki, hogy ez nem azért van, hanem azért, mert már felszívódott a gerinced bazmeg.

Egyébként egy kicsit mostanában meg van bolondulva, ugyanis kitalálta, hogy a cicaházamat és a dobozomat egybe fogja építeni, ami meg is történt, majd a doboz alá rakott még rongyot, meg a dobozba párnát, meg mindent kipólózott és párnázott, hogy nehogy megfagyjak és minden nap igazgatja a rongyokat, hogy tényleg nehogy megfázzak. Mondtam neki, hogy vegyél vissza bazmeg, mert tönkremész a hülyeségtől, de közölte, hogy ő csak jót akar, mondom akkor ne nekem akarjad, hanem magadnak, mert ha nem vetted volna észre, akkor a lábamat be nem teszem a tákolmányodba, hanem a kanapén heverek, tehát teljesen feleslegesen csinálod a baromságaidat és akkor jött az, hogy én nem is értékelem, hogy ő erőfeszít nekem, mondom négy éved volt megszokni, nehogy már most kezdjél el ezzel foglalkozni, aztán azt is mondta, hogy én már nem játszom vele, de mondtam neki, hogy ez azért van, mert idehoztatok a nyakamra egy hiperaktív vörös kiscicát, akit egész nap nevelni kell, mert annyi esze van, mint egy üveg tormának, ráadásul folyamatosan basztat, tehát örülök, ha ki tudom aludni a tizenhat órámat normálisan.

Ja és ugye múltkor vetett négyféle növényt négy különböző cserépbe és mindegyik kinőtt és most annyira boldog, minden nap nézi őket és meg is vagyunk dicsérve, hogy egyiket sem fötörtük még szanaszét, de szegény nem tudja, hogy ez a taktika része, mert megvárjuk, amíg már nagyon kötődik hozzájuk és akkor fogjuk egyesével lelöködni a földre a cserepeket és a fehér szőnyegbe tapicskolni a fekete földet és felzabálni a hajtásokat.

Az is jó volt még, amikor elment ruhát venni, mert már úgy néz ki mindenben, hogy a máltai szeretetszolgálat is undorral dobná arrébb a göncöket, aztán fekete farmert vett, aztán leült a kanapéra és csodálkozott, hogy mindene szőrös, tehát amikor felveszi a nadrágot, akkor percekig hengeri magát azzal a hengerelővel, hogy ne legyen szőrös, és megkérdeztem tőle, hogy mire számított és mondta, hogy végül is semmire, csak fekete farmert akart venni, de közölte azt is, hogy kimossa belőlem a vedlést, ugyanis kitalálta, hogy nyálszagom van, ezért meg fog fürdetni. Mondom te annyira hülye vagy, mint a sokévi átlag, hát nyáron eszedbe nem jutott volna, amikor megszáradok egy perc alatt, most, amikor bármikor tüdőgyulladást kaphatok, most fürdetni akarsz. Erre az volt a válasza, hogy aki a kanapén alszik a cicabirodalma helyett, az nem fázik, úgyhogy én feladtam a küzdelmet. Ráadásul nincs is nyálszagom.

Kedden meg jön a Bálint, aki ráfényképezett engem a könyvem belső borítójára és olyan jó lesz, mert a Szőrivel elmennek koncertre és amikor ezek találkoznak, akkor az mindig olyan, mint az ősrobbanás, tehát már előre várom, amikor a nyugodt álmocskámból felriasztva engem, a "Halovány őszi rózsa" című magyar nótát előadják nekem éjszaka.