Megérkezett a Szőri, mondtam neki, hogy még párolog a bőrödből a piaszag, úgyhogy takarodjál megfürdeni, mert így nem vagyok hajlandó neked dorombolni, de aztán kicsit úgy hiányzott, hogy nem volt más választásom, mint összedörgölni a fejét szőrrel, aminek nem örült és mondta, hogy még jó, hogy nem allergiás semmire, meg azt, hogy kiskorában kirakták az állatok meg a kertek közé játszani, aztán így lett neki immuna. Mondtam neki, hogy nem azért raktak ki, hanem azért, mert hátha halálra csipked a kakas, vagy a nyakadba dől a meggyfa, de közölte, hogy ez nem igaz, mert ő kisgyereknek is olyan aranyos volt, mint most, csak nem volt ekkora feje. Mindenesetre kérdeztem tőle, hogy miért nem hozott nekem lófaszt sem, de ebbe végül nem mentünk bele rendesen, mert szanaszét dörgölte a fejemet és közben gügyögve pofázott, hogy drága Alfiam így, meg drága Alfiam úgy, ami biztos jó, csak mondjuk négy éves leszek nemsokára, tehát lehet, hogy valamivel felnőttebb bánásmódra vágyom, amire azt mondta, hogy akkor legközelebb öltönyben és nyakkendőben fog velem magázódva beszélgetni.
Mivel tudom, hogy nem vesz fel nyakkendőt, mert nem tudja megkötni, illetve összesen egy van neki, az is rikító narancssárga és kiég tőle a szemem, ezért ma, amikor hazaesett a munkából, akkor mondtam neki, hogy olyan csatakos vagy, mint egy versenyló, miután lefutotta a maratont, amire közölte, hogy a lovak nem futnak maratont, én pedig közöltem, hogy te sem, aztán mégis csatakos vagy, tehát mégsem mondtam hülyeséget és akkor megint átment kettő és fél évesbe és kérdezgette, miközben szanaszéjjel doromboltam a fejét, hogy mi a helyzet macskabácsi? Mondom nagyon jó tudod, hogy nálad jobban csak a macskabácsi kifejezést utálom, tehát be lehet fejezni, annyi mindennek hívhatnál, miért pont ezt a szart kell mondani?, és azt mondta, hogy azért, mert neki ez vicces. Mondtam, hogy annyira fejlett a humorérzéked, mint az agyad, tehát végül is csoda, hogy megtanultál beszélni és örülök, hogy nem hörögsz meg a nyáladat folyatod.
Ma délután éppen hevesen szunyókáltam, amikor valami kurva nagyot durrant, mondom biztos a tököm eldurrant a Szőritől már, de aztán eszembe jutott, hogy nincs is tököm, aztán felmásztam az ablakba, gondoltam a Szőrit botokkal verik, de az sem történt, hanem jött a vihar. Mondom az a fasza, remélem, hogy a villámok bemásznak az ablakon, aztán azok nem valami gyengéden epilálnak, úgyhogy gyorsan el is bújtam a kanapé mögé, hátha oda nem tud bevillámlani és később, amikor már véget ért az égzengés, akkor előjöttem és már nem féltem tovább, de aztán amikor a Szőri megjött, akkor mondtam neki, hogy legközelebb, mielőtt elmész, tájékoztassál az aktuális tudnivalókról, ami az időjárást illeti, de közölte, hogy én tele vagyok ösztönnél, például az eszem helyén is az van, úgyhogy tudjam előre, hogy mi lesz, mert látta a tévében, amikor a macskák meg a kutyák előre jelezték a katasztrófát és megmentették a gazdáikat. Mondtam neki, hogy arra basztál rá nagyon, hogy én már nem receptorálom ezeket az eseményeket, hanem elvárom, hogy majd amikor tűz lesz meg ilyenek, akkor ébresszél fel és mentsél ki.
Egyébként benne vagyok a A Macska magazinban, meg ez a buzi Szőri is, ő beszél én meg szép vagyok és ha jól megfigyelitek, akkor egy szürke ingben van, ugyanis hozzám öltözött. Persze a valóság nem ilyen prózai, hanem az a kedvenc ingje, de már rongyosabb, mint az élete, úgyhogy mondtam neki, hogy ha még egyszer nyilvános helyen abban mutatkozol, miközben én is ott vagyok, akkor tálcán hozom el neked a kurva világot és megzabáltatom veled.
Ezek vannak, most megyek egy kis húgy út tisztító tápot kajálni, amit én csak pisamosónak hívok és kurva szar íze van, ellenben drága, úgyhogy nem kapok mást, amíg el nem fogy, ami azért jó, mert nem kóstolót, hanem másfél kilót kaptam, mert a Szőri agyában elromlott valami teljesen.