Amióta nem írtam, azóta a Szőri megint öregebb lett egy évvel, mondtam neki, hogy milyen jó neked, hogy sokkal jobban közelebb vagy a harminchoz, mint a húszhoz, és gondolom kurvára zavar, hogy ennyi idősen másoknak van például ingatlanja vagy autója, vagy életcélja, neked meg van bazmeg egy Bayern Münchenes bögréd és egy hat éves számítógéped magántulajdonban, de azt mondta, hogy nem szabad semmit elsietni, mert a kapkodásnak valami vége van, de arra már nem figyeltem, mert újra fel kellett pofoznom a vörös kismacskát, akit Vincentnek hívnak, mert arról is kiderült, hogy annyira hülye, mint egy marék fűrészpor. Pedig amikor idekerült, akkor visszahúzódó volt és aranyos, aztán ahogy telt-múlt az idő egyre nagyobb köcsög lett belőle, aminek nagyon örülök, mert azóta nincs egy perc nyugtom sem.
Te, ez a nyár, ez remélem megrohad, én már azt sem bánnám, ha véletlenül lezuhanna a Nap a picsába és örökké hideg lenne, mert én úgyis éjszaka ragadozok, amire a Szőri azt mondta, hogy nem annyira hívná ragadozásnak azt, amikor hanyatt, széttárt lábakkal horkolok a szőnyegen, de mondtam neki, hogy az taktika, mert ha véletlenül berepül egy madár, vagy bemászik a lakásba egy egér, akkor azt hiszi, hogy én mély álomba zuhanva alszom, pedig csak elterelek, hogy lankadjon a figyelmük, és akkor lecsapok rájuk, akkor már nagyon figyelmetlenek. Mondtam ennek a szerencsétlennek egyébként, hogy legközelebb, ha valahova költözni szeretne, akkor az ne a tizedik emelet legyen, mert egy kicsit rosszul érint, hogy reggel hétkor már lihegek a melegtől, de mondta, hogy ne panaszkodjak egy kicsit sem, mert ő meg úgy izzad, mint egy kurva a gyóntatószékben és fél, hogy szívrohamot fog kapni, illetve hetekig nem is aludt rendesen, nem a félelemtől, hanem attól, hogy csatakos lett minden mozdulatától. Mondta is a Csajnak, hogy elmegy Izlandra, meg de jó lenne megfagyni, meg mindent mondott, amiből semmi nem igaz, helyette nem csak szenvedett, hanem még idegeskedett is az egész meleg-mizérián, aminek az lett a következménye, hogy egy csatakos idegbeteggel voltunk összezárva napokig.
Az utóbbi időben kétszer is hazatakarodott a Feketehajúhoz, egyszer a születésnapján, meg a múlt hétvégén. A múlt hétvégének kurvára nem volt semmi értelme, legalábbis logikailag biztosan, ugyanis elbuszozott haza, hogy után autóval elmenjen Győrbe, mert ott játszott a Bayern München tizenhatodik cserecsapatának cipőfűzőkötő-stábja tizenkétezerért, nappalszembe' és onnan vonatozott tovább Budapestre, tehát mondhatjuk, hogy a kor előrehaladtával semmivel sem lett okosabb, cserébe napszúrást kapott, ezért olyan szenvedést rendez itt két napja, mintha utolsó stádiumban lenne bármiből, miközben egy kicsit fáj a feje, meg lázas, tehát nem csak reggel és délután kell elviselnem a rinyálást, hanem ma egész nap, mert nem ment dolgozni.
Ebben a hónapban viszik herélni a Vincentet, ami azért lesz jó, mert legalább nem hugyoz majd össze mindent és a Szőri egyből emlékeztetett arra, hogy ennek a görcsnek egy nap alatt sikerült megtanulnia, hogy hol az alomtálca, nekem pedig négy év alatt sem, de mondtam, hogy persze, hogy nem bazmeg, mert olyan vagy, mint egy kibaszott gólya, örökké költözöl, aztán keresem az alomtálcát mindenhol, de nem találom, mert el vagyok tájolódva, és azt hiszem, hogy még az előző helyen vagyunk, de aztán megkért hogy magyarázzam meg, hogy majd' egy év lakunk itt és két hete kétszer is lehugyoztam a kanapét, az akkor mitől volt, amire azt mondtam, hogy megütött a meleg és elbódultam és inkább erre nem is reagált.
Múltkor aludtam a világ legaranyosabb módján és azt álmodtam, hogy iszom és úgy is csináltam, mintha innék, ezért a Szőri felébresztett, mert biztos ki vagyok száradva és nem is alszom, hanem eszméletvesztésig szomjaztam magam és hozta a tálacskámat, hogy igyak és akkor mondtam neki, hogy most lerakod a tálat, visszaülsz a gép elé és várod, hogy mikor zuhanok bele karommal a nyakadba, mert az kurva élet, hogy neked semmi eszed nincsen. Mondtam neki, hogy amikor majd azt álmodja, hogy fut valami elől, akkor felébresztem és lezavarom kocogni, de közölte, hogy az más, mert értem aggódik, ő meg nem kocog, és ezzel el is volt intézve, pedig egy pszichológus alapképzés megírná a szakdolgozatát ebből a szerencsétlenből.
Ezek vannak, azt már el sem mesélem, hogy a Hupikék Törpikékes dominókat gyűjti így huszonhat évesen, mert nem akarom teljesen lerombolni a róla kialakított amúgy sem túl pozitív képet.
